Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Mindenhol jó...

2020. április 2.

Fiatal tehetségeink közül sokan külföldön folytatják tanulmányaikat. A Matehetsz-nek Balogh Ádám beszámolt arról, hogy miként éli meg a koronavírus-okozta kényszerhelyzetet.

Balogh Ádám a Szerb Antal Gimnázium diákjaként került kapcsolatba a Matehetsz-szel, a látványos kémiai kísérletek demonstrálása és e téren elért sikerei okán. Azóta sok idő telt el, a gimnazista fiú férfivá érett. 

Mióta, hol tanulsz Angliában?
2017 szeptemberétől vegyészmérnöknek tanulok a University of Nottingham-en. Harmadévesként, épp a disszertációmat fejeztem be.

Egyértelműen külföldön szerettél volna továbbtanulni vagy az egyetemi évek alatt döntöttél a váltásnál?
Már a középiskolában is tudatosan készültem arra, hogy Angliában szeretnék továbbtanulni. A színvonalas gyakorlati oktatás, a szakmai nyelv elsajátítása és nemzetközi kapcsolatok kialakítása is közrejátszott döntésemben. Jelentős szerepet játszott az is, hogy szakomon, a nemzetközi és angol rangsorban az egyetemem a legjobbak között szerepel. Felkészülésemben sok segítséget kaptam szüleimtől, egykori gimnáziumomtól, a Szerb Antal Gimnáziumtól és a Magyar Templeton Programtól egyaránt.

Milyen módon vettél részt angliai tehetséggondozásban? 
A tanulmányaink kezdetétől mindenkinek saját tutora van, aki az egyetem valamelyik professzora. Ő segít céljaink megtalálásában és elérésében. Kéthetente egy kötetlen beszélgetés keretében különböző témákat dolgozunk fel, de persze néha egy focimeccs-nézés a helyi pubban is belefér. Karrierünk mentorálásában egy egész csapat segédkezik, akik az önismereti teszteken kívül, álláskeresésben, állásinterjúra való felkészítésben is segítenek. Sőt, az egyetemen végzett diákok egy része is mentorként segít nekünk az álláskeresésben.
Ezen felül, már második éve nyertem el az egyetem Kiváló Mérnök Hallgató díját. Ennek köszönhetően, az egyetem tehetséggondozó programjába is bekerültem. Ezen keresztül betekintést nyerhettem helyi üzletemberek mindennapjaiba, ezenfelül részt vehettem kötetlen beszélgetéseken kiváló szakemberekkel vagy épp ebédelhettem egy neves cégvezetővel. Ezek az alkalmak sokat segítenek a social networking elsajátítására. Sőt, a program segítségével 2019 nyarán egy kutatási projekten dolgoztam, melyet később az USA-ban is előadtak.

Milyen terveid vannak a közeljövőre? Hol fogod kamatoztatni a megszerzett tudásodat, képességeidet?
Elsajátított tudásomat és tapasztalatomat szeretném minél hamarabb kipróbálni az iparban. A diplomám keretei között egy éves gyakornoki állást szereztem egy olajipari cégnél, ahol tudásomat tovább bővíthetem. A gyakornoki munka után a mesterdiploma megszerzése a cél. Ezt követően, szeretnék nemzetközi ipari kapcsolatokat kialakítani, hogy mindezt később, idehaza kamatoztatni tudjam.

Hol tartózkodtál a válsághelyzet bejelentésekor?
Mind a magyar, mind a nemzetközi helyzetet folyamatosan figyeltem. Mindenképp haza szerettem volna jönni, hiszen mindenhol jó, de legjobb otthon… Sajnos, eleinte az Egyesült Királyság más politikát folytatott a vírussal való küzdelemmel szemben, mint a legtöbb európai ország. Mivel a közelgő vizsgáimat nem akarták elhalasztani, hazajutásomra az elején nem sok esélyt láttam. Így, mikor a magyar vészhelyzetet bejelentették, még Angliában voltam. Aztán egyik pillanatról a másikra, mikor az angol helyzet súlyosbodott, felfüggesztették a vizsgákat és azonnal átálltak digitális oktatásra. Akkor nyílt alkalmam arra, hogy az utolsó pillanatban hazajöjjek. Mikor megérkeztem Magyarországra, természetes volt az otthoni karantén az egész családnak.

 

Fotó: Balogh Ádám a Szerb Antal Gimnázium diákjaként (forrás: FB, Balogh Ádám)

Mi volt az első gondolatod ekkor?
Nem szerettem volna egyedül kint ragadni.

Meséld el, hogy zajlik a digitális oktatás a te esetedben! Mi lesz a gyakorlati tárgyaiddal?
Egyetemünkön, a digitális oktatásnak egy jól kiépített, több éves alapja van. Ezért valósulhatott meg a gyors és zökkenőmentes online átállás a legtöbb tárgyból. Már az első év első hetében egy víztisztító telep projektjén dolgoztunk 6-8 fős csoportokban. Emiatt a kezdetektől részt vettünk azokon a platformokon (Microsoft Teams és Sharepoint), amiket a legtöbben Magyarországon most kezdtek el pánikszerűen használni. Hasonlóképpen a tanulmányaim kezdete óta az egyetem Moodle oldalán nemcsak órai jegyzetek, előadások vannak feltöltve, hanem a legtöbb órát le is filmezik (akár előre is), ami bárhonnan elérhető. Sőt, a 35.000 online szakirodalomhoz is mindig állandó hozzáférésem van. Persze azért otthonról, a monitoron keresztül mégis más, mint személyesen, a tanteremből.
A legszembetűnőbb különbség a projektmunkánál adódik. A diákok negyede nemzetközi, a legtöbben hazautaztak. Így akár a 8-10 óra időeltolódás is lehetséges, ami rendkívül megnehezíti a napi kapcsolattartást. A gyakorlati laborjaim sajnos elmaradnak, de az összes szükséges mérnöki szoftverhez távoli hozzáférést kaptunk.

Ebben a nehéz helyzetben az egyetem nemcsak megpróbált átállni a digitális tanításra, de igyekszik a legnagyobb segítséget megadni számunkra. Folyamatos a tutori kapcsolattartás is, így bármi nehézséget azonnal jelenteni tudunk. Mindemellett az egyetem nemcsak térítésmentes szállást és ételt biztosít a hazatérni nem tudó diákoknak, de még ösztöndíjat is felajánl olyanoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő számítástechnikai eszközzel. Vizsgáinkat online fogják lebonyolítani, de ha ott rosszabb átlagot érünk el, mint az első félévben, akkor az előbbi eredményétől eltekintenek.

Reális vagy szürreális az az elképzelés, hogy teljes értékű hallgatói viszony teljesülhet távoktatással, digitális tananyaggal egy külföldi egyetemen úgy, hogy az illető itthon marad?
Szakfüggő, de nem tartom életszerűnek. Az angolszász oktatási rendszer az információ feldolgozására, megértésére tanít meg, gyakorlati példákon keresztül, ami legtöbbször helyhez, és eszközökhöz kötött. Esetemben olyan életszerű problémák megoldását jelenti, ami csoportmunkát, laboratóriumi kutatómunkát, modern gépek használatát is magába foglalja. A medikusok például néhány hét után már bábukon gyakorolnak, így egy év alatt kontaktusba léphetnek betegekkel, persze szigorú felügyelet mellett. Van olyan történelem szakos ismerősöm, aki az archeológia kurzusán egy szimulált régészeti terepen gyakorolt. Ennek köszönhetően észrevehetetlenül sajátítunk el olyan képességeket és tudást, amiket a munkánk során tényleg használni tudunk. Az egyetemi ’open door policy’-nak köszönhetően, a tanárokhoz és a kutatókhoz is bármikor bemehetünk segítséget kérni, ami sokszor könnyebb, mint egy hosszú e-mailt írni. Mindemellett a külföldi egyetemen való tanulásnak van egy varázsa is: az új nyelv, új kultúra és az egyedi légkör.

Hogyan, mivel töltöd a szabadidődet? Mi kapcsol ki igazán?
Úgy gondolom, hogy mindenki találhat legalább egy területet az életében, amiben ki tud bontakozni és megtalálhatja önmagát. Szerencsés vagyok, mert nekem a kémia mellett ebből jutott még egy. Egyetemi tanulmányom mellett önkéntes mentőápolóként vonulok egészségügyi vészhelyzetekre, mint például hirtelen szívhalál, légzési elégtelenség, görcsroham vagy égési sérülések. Ha van egy kis időm, akkor máris mentőzöm, ami teljesen kikapcsol. Két és fél év alatt közel 500 órát önkénteskedtem és több, mint 250 beteget láttam el sikeresen. Volt közöttük sikeres újraélesztés, Valentin-napi fulladás, de nyugtattam meg aggódó családot, hiszen a 4 hónapos babájuknak éppen lázgörcse volt. Egy dolog viszont közös mindegyik történetben: nincs annál felemelőbb érzés, amikor a betegnek segíteni tudunk és nem mindig kell hatalmas dologra gondolni, néha egy kedves szó is életeket változtathat meg. Mindemellett, ha időm engedi, akkor egy közeli kórház Intenzív Terápiás Osztályán is találkozhatnak velem a betegek.

 

Fotó: Balogh Ádám az egyetemei díjátadón